Bulvár Búvár

A Varga Pincészet Kft. tulajdonosának, Varga Péternek a története igazi sikertörténet. Alig tíz év alatt a megvásárolt, leromlott állapotú, volt állami vállalatból az ország harmadik legnagyobb palackos bort forgalmazó cégét építette fel. A vele való beszélgetés során azonban nemcsak az derült ki, hogy a sikert nem adják ingyen, de az is, hogy melyek azok az értékek, amelyekről nem tud és nem is akar lemondani.

Badacsonyhoz, a badacsonyi borhoz kötődően szinte mindenkinek van valamilyen élménye. Én például életemben először Badacsonyban ittam bort. Végzős gimnazistaként a barátaimmal együtt körbe kerékpároztuk a Balatont, és bizony egy 30 kilométeres túra után jól is esett.
- Felnőttként mikor került kapcsolatba újra a borral?
- Ez már egy hosszabb történet. A borhoz - ha nem is ittam 18 éves koromig - különféle szálak kötöttek. Budafokon születtem, és hát Budafok a borok városa. A nagyszüleimmel éltünk együtt, a nagyapámnak volt szőlője és bora.
- Ön is borász lett?
- Nem. Közgazdász. Először a Központi Statisztikai Hivatalban dolgoztam kutatóközgazdászként az egyetem elvégzése után, majd a Pénzügyminisztériumban. Innen kerültem a Hungarovinhez gazdasági igazgatónak. Valójában ekkor kerültem be a borászat sűrűjébe, hiszen ha nem is borászati területen dolgoztam, de rendszeresen vettem részt kiállításokon a világ különböző tájain. A bor olyan termék, hogy aki nem borász, az is érdeklődik iránta. Így jártam én is. A főállásom mellett 1982 óta voltak vállalkozásaim, köztük volt a borkereskedelem is. Így kezdődött.
- Miként került vissza erre a vidékre?
- Teljesen véletlenül. Először a tájba szerettem bele. Kiálltam a partoldalra, és megborzongtam. Atyaisten! Ha ez a látvány az enyém lehetne! És ott eldőlt a sorsom. Utána maga a borászati üzem már nem volt vonzó. 20-30 éves leromlott, rossz műszaki állapotú, rosszul épített üzem volt itt, amely 8-10 éve már a csőddel küszködött. Ezek után minden azt sugallta volna, hogy ne vegyük meg a Badacsonyi Államigazdaság palackozó üzemét, de aztán rájöttem, hogy az épülteket fel lehet újítani. Itt nem is ezek, hanem a csodálatos táj, a természeti környezet a legfőbb érték.
- Hány embert foglalkoztat ma már a Varga Pincészet Kft.?
- Közel kétszázat.
- Mekkora a palackozó kapacitásuk?
- A tavalyi évben 12 millió palackot adtunk el. Ezzel a mennyiséggel, a belföldi palackos borkereskedelemben második helyet foglaltuk el, de úgy gondolom, hogy ebben az évben az elsők leszünk.
- Hová jutnak el a boraik?
- Szinte a világ minden tájára. Új-Zélandtól az Egyesült Államokig. De amikor elkezdtünk itt dolgozni, első rendű célomnak a belföldi piacot tekintettem. Most jött el annak az ideje, hogy megpróbáljuk az exportpiacunkat is kiépíteni.
- Merre indulnak el?
- Mi úgy gondoljuk, hogy azokban az országokban lehet elsősorban eladni a magyar bort, ahol ismerik és elismerik a magyar kultúrát. A bor a magyar kultúra szerves része. A mi első külföldi piacaink a történelmi piacok. Közép- és Kelet-Európa: Ausztria, Németország, Lengyelország, Szlovénia, Csehország a Baltikumig. Ez a magyar borok hagyományos felvevő piaca, itt már ismerik a borainkat.
- Kell-e félni az Unióból és a tengerentúlról érkező konkurenciától?
 - Magyarországon eddig a borfogyasztás több mint 90%-át a magyar bor adta. Nem is tudom, hogy Olaszországon és Franciaországon kívül van-e még olyan ország, ahol ilyen az arány. Ez most egy kicsit változni fog. Ha a magyar borok 80-85%-os jelenlétet meg tudjuk őrizni, az jó. A 10-15%-os választékbővítést pedig el kell fogadni. Ennek az igénye nem is az uniós belépésnek, sokkal inkább a globalizációnak a következménye.
- Hogyan lehet a belföldi piacon versenyképesnek lenni?
- Mielőtt válaszolnék a kérdésére, először arról, hogy Magyarország nemcsak kis ország, de a borkereskedelem és bortermelés tekintetében sokszínű és sokféle is. Ez szakmailag nagyon érdekes, de kereskedelmileg nem túl előnyös. Éppen ezért, ha gazdaságos üzemméretet akarunk kialakítani, ha versenyképesek akarunk lenni, akkor egy 15-20 millió palackos borászatot kell létrehozni. Ezt viszont csak úgy tudjuk produkálni, ha nem csak a badacsonyi és a balatoni borokkal foglalkozunk, de az összes magyar borvidék borait palackozzuk. Ezért van az, hogy egri, soproni és egyéb boraink is vannak. Ezt a tendenciát szeretnénk tovább erősíteni. Verseny van a belföldi piacon is. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy országos hálózattal és országos kínálattal rendelkezzünk. Illetve, hogy saját pincészetet létesítsünk más borvidéken is.
- Hol és mekkora szőlőterületük van?
- Jelenleg 200 hektár van telepítés alatt. Ebből 150 hektár van a Balaton mellett, 50 hektár pedig az Egri Borvidéken. Ezen belül 30 hektár Debrőn.
- Mekkora az örsi üzem területe?
- Bár korlátlan a beépítési lehetőségünk, de igyekszünk megtartani azt a parkos, fás jelleget, amit a Badacsonyi Államigazdaság kialakított. 125 ezer hl tárolóhellyel rendelkezünk. Ami nagyon meghatározó, az irányított erjesztő kapacitásunk. 20 ezer hektoliter a fehérborra és 11 ezer a vörösborra. Két gépsor dolgozik jelenleg. Az egyik óránként 2-3 ezer palackot, a másik ezret tölt. Most vagyunk átalakítás alatt. Egy új töltőcsarnokot építünk, a vezérgépeket már lecseréltük. A teljesen automatizált gépsor 10 000 palack/óra kapacitású lesz.
- Karinthy Frigyes a Találkozás egy fiatalemberrel című novellájában a tizenéves önmagát szembesítette a felnőttel, akin ő számon kérte az álmokat, a terveket. Ön is gondol néha arra a tizenéves önmagára, aki Badacsonyban ivott először bort, akinek, mint mondta, a szabadság élményét adta ez a csodálatos táj? Megáll még most is gyönyörködni benne?
- Igen. Olyannyira, ha hosszabb telefonbeszélgetéseim vannak, kimegyek a partoldalra, és miközben telefonálok, élvezem a kilátást. Most, hogy a termelőkapacitásunk rendben van, a "luxusra" is költhetünk. Egy olyan üvegből és acélból készülő kör alakú irodát tervezünk, amelyből csodálatos körpanoráma tárul majd elénk. Bízom benne, ha egy fél év múlva találkozunk, már ott fogunk beszélgetni. Karinthy Frigyessel ellentétben az "én fiatalemberem" még csak gondolni sem mert arra, hogy ilyen lehetőségek lesznek, hogy ekkorát változik a világ. Én tizenéves koromban színész szerettem volna lenni, legalábbis a versmondás foglalkoztatott és érdekelt, sőt versírással is próbálkoztam. De volt egy irodalomtanárom, akivel sokat és sokszor beszélgettem. Könyveket adott, sok mindent megtanultam tőle. Ő mondta, hogy ne legyél Te fiam irodalmár. Ez az ország tele van tehetséges költőkkel, színészekkel. Nem erre van szükség, hanem mérnökökre és közgazdászokra. Hittem neki, és elsősorban az Ő indíttatására indultam el az idáig vezető úton.

A Varga Pincészet Kft. bemutatkozó filmje

Látogassa meg a céget az interneten: Varga Pincészet Kft.

Az igazi amerikai elnökválasztás természetesen nem a BKF-en zajlik, de azért itt is vannak érdekes programok. Megismerhetjük a jelöltek kommunikációs technikáit, valamint kérdéseket is feltehetünk, ha akarunk.

Az emeletre érve itallal fogadják az érdeklődőket, odébb megterített asztalnál csevegnek a meghívott külföldi diákok. A terembe belépve minden az ameriaki zászló színeiben - piros-fehér-kékben -  pompázik. Lampionok, és zászlók díszítik a falakat, ezáltal hangulatossá téve a helyszínt. Miután mindenki helyet foglalt, Dr. Vass László nyitóbeszédével kezdődik a napi program, aki bemutatja a mai résztvevőket. Sok mindent megtudhatunk, hiszen ismerteti Dr. Bruckner Huba, Alex Stepick és Michael Hurley munkásságát, és főbb kutatási területeit.

Michael Hurley mond elsőként üdvözlőbeszédet és megköszöni a szervezőknek, hogy ez a program létrejöhetett. Beszédét a szavazás jelentőségéről tartja. A fair play elvén utolsó mondata a „győzzön a legjobb!”.
Ezek után a szót újra Dr. Vass László veszi át, aki felkonferálja a következő előadót, Bruckner Hubát. Ő magyarul köszönti a résztvevőket, majd visszavált az előadás nyelvére, angolra, amit megmosolyog a közönség. Utána ismerteti a Fulbright ösztöndíj rendszert és történetét, amely 60 évre nyúlik vissza. Megtudhatjuk azt is, hogy Dr. Róka Jolán, Dr. Vass László és Dr. Túry György is tagja ennek a „családnak”.

A következő előadó, Robert Craig professzor, aki jó hangulatot keltve úgy kezdi beszédét, hogy „itt jobb az idő, mint Szlovákiában”, a vallás, a választások és a verseny összefüggéseiről beszél. Craig szót ejt azokról a Fulbright ösztöndíjas diákokról is, akik szintén jelen vannak ezeken a programokon. Az előadásban szóba kerül George W. Bush elnöksége is.
Craig rámutat, hogy a választási stratégiákban fontos szerepet kapnak az „érzékeny” dolgok is, mint például az abortusz, a gazdasági világválság és a melegek házasságának kérdése.
Betekintést nyerhetünk olyan adatokba, ahol az afroamerikai szavazótábor választási szokásait elemezik. És ha már megemlíti őket, mint jelentős szavazótábort, akkor a Katrina hurrikán sem maradhat ki a felsorolt témák közül.

Ezután Alex Stepick mutatja be a legális és illegális bevándorlók, illetve a választás közötti összefüggéseket. Előadásából kitűnik, nagy befolyásoló erő a bevándorlók szavazata, hiszen az USA-ban jelentős létszámban vannak jelen. Alex Stepick bevándorlókról szóló előadásához Power Point bemutatót használ, így még érdekesebbé, és szemléletesebbé teszi, hogy milyen hatással van az elnökválasztásra ez a cseppet sem elhanyagolható mennyiségű amerikai kisebbség. Említést tesz arról, hogy eleinte Obama és McCain egyetértett ebben a kérdésben. Azonban pár héttel később McCain megváltoztatta véleményét és kijelentette, hogy nincs szükség az USA-ban több bevándorlóra, nehogy eltűnjenek az "amerikai értékek". Ez a pálfordulás a közönséget is meglepi.

Az előadások után Robert Craig és Alex Stepick válaszol a feltett kérdésekre, amelyekre sajnos nem jut túl sok idő. Ennek ellenére meglepő kérdések is elhangzanak, többek között a „McCain miért változtatta meg véleményét a bevándorlókkal kapcsolatban?”, „Nem bosszantja fel a négereket a harc?”, vagy például „Mi lesz, ha Obamát megválasztják?”, valamint „A legális és illegális bevándorlók hogyan tartják a kapcsolatot egymással?”. A szakértők azonban hősiesen állják a rohamot.
A délelőtti program zárómondataként Alex Stepick viccesen megjegyzi: „Remélem tanultak valamit a bevándorlókról.”

Dr. Vass László rektor vezényletével zajlott le az a nagyszabású rendezvény, amely a 2008-as amerikai elnökválasztáson használt kommunikációs stratégiákat mutatta be. A BKF-en rendezett előadássorozaton több neves külföldi szakértő is részt vett, többek között az Egyesült Államok magyarországi nagykövete is tiszteletét tette.

Az október 14-én megrendezett egész napos előadássorozatot Dr. Vass László vezette be, bemutatva a vendégeket. Köztük volt például Dr. Bruckner Huba, a Fulbright ösztöndíjprogram igazgatója, Michael Hurley professzor és Dr. Alex Stepick is. Az előadók az amerikai elnökválasztást és az elnökjelöltek kommunikációját vizsgálták különböző szempontokból. Természetesen, a szakértők a nézők kérdéseire is részletesen válaszoltak.
A rendezvény érdekessége volt, hogy a diákok is „szavazhattak”, és az esti híradásokból kiderült, a legtöbb hallgató Barack Obamát szeretné az Egyesült Államok 44. elnökének.

Az esemény záróbeszédét April H. Foley, az USA magyarországi nagykövete tartotta, ő zárta le az egész napos programot.